2016. március 13., vasárnap

A mesék világa (2)

Orosz népdalok, csasztuskák

Hagyományos orosz népi motivum


Haj, a mezőben

Haj, a mezőben, haj, a domb alatt
aranyos vizű folyócska szalad.
Hattyú csobolódik folyó vizében,
fehér hattyú úszkál – ékes hajadon,
szürke gácsér úszkál – szép dali vitéz.
Daliát a hajadon mikor meglátja,
szép pirosra válik fehér orcája.

Felleg mondja

Felleg mondja a mennykőnek:
„Gyere, mennykő, csavarogjunk!
Te esővel, én villámmal,
Te dördülj, én világítok!"
Haj, azon a fehér nyírfán
nem kakaska kukorékol –
fülemüle énekelget.
Fülemüle, én madárkám,
szállj, szállj, tudd meg:
apám-anyám mikor látogat meg.
Hidat verek elejbök,
tölgyfából a korlátját,
színaranyból a deszkáját!

Rab Zsuzsa forditásai

Fehér nyírfa

Fehér nyírfa állt a mezőben,
fürtös nyírfa állott a mezőben.
Lalla, lalla, mezőben.
Lalla, lalla, mezőben.
Nem szakíthat senki nyírfaágat,
nem szakíthat fürtös nyírfaágat.
Lalla, lalla, nyírfaágat.
Lalla, lalla, nyírfaágat.
De bíz én arra járok,
fehér nyírfagallyat leszakítok.
Lalla, lalla, leszakítok.
Lalla, lalla, leszakítok.
Levágok róla három ágat,
csinálok muzsikákat.
Lalla, lalla, muzsikákat.
Lalla, lalla, muzsikákat.
Negyedikből balalajkát,
negyedikből balalajkát.
Lalla, lalla, balalajkát.
Lalla, lalla, balalajkát.
Úgy megyek ki majd a pitarba,
úgy megyek ki majd a pitarba.
Lalla, lalla, pitarba.
Lalla, lalla, pitarba.
Balalajkám ott pöngetni kezdem,
azzal kedvesem így keltem.
Lalla, lalla, így keltem.
Lalla, lalla, így keltem.
Szemed kedves, le ne hunyd már
Édes lelkecském, ne aludj már!
Lalla, lalla, ne aludj már.
Lalla, lalla, ne aludj már!
Itt van a víz, mosdani kezdhetsz,
vászon, hogy abba törülközz.
Lalla, lalla, törülközz.
Lalla, lalla, törülközz.
Itt az ikon, neki könyörögjél,
itt a fésű, fésülködjél.
Lalla, lalla, fésülködjél.
Lalla, lalla, fésülködjél.
Itt a saru, várja, felkössed,
itt a köntös, várja, felöltsed.
Lalla, lalla, felöltsed.
Lalla, lalla, felöltsed.

Veress Miklós fordítása

Csasztuskák a forradalom előttről

Ablakomnál üldögéltem,
Fontam fehér lenemet.
Arrafelé nézdegéltem,
merről kedvesem jöhet.
De se jobbról, de se balról,
keletről vagy napnyugatról,
jaj pedig hogy vártam ám
mégse jött Ivánuskám.
*
Tedd fel, anyám a szamovárt,
arany csészécskéket,
kivarrt ingű vendéget
hozok én ma nektek.
Kínáld, anyám, kínáld, apám,
kedves vendégeteket,
kedves vendégeteket,
rokon lesz ő, vejetek.
*
Itt a fésű, itt van a len,
az orsóm is mind a negyven.
Ülj csak le és fonogass,
közben engem bámulgass.
*
Üljünk le, beszélgessünk,
kanalazzuk levesünk,
egymást nézegessük még,
mintha kalácsot ennénk.

Csasztuskák a szovjet időkből

Tanul az én kedvesem,
nemrég iskolára ment,
távolléte nekem itt
bizony nagy hiányt jelent.
*
Te zöld szárnyú repülő,
repülj csak, repülj, repülj.
Ne bízd el úgy magadat,
földön nem vagy egyedül.
*
Megjön katonáéktól
én kedvesem, bogaram.
Tornácomhoz ösvényt tör,
ott várom majd boldogan.
*
Énekeltünk eleget,
váltsunk most egy másra át.
Köszönöm, harmonikás,
ezt a víg új muzsikát.
*
Szép a mi falunk utcája,
mindenfelé kanyarog.
Jártam felnőtt-oktatásra,
már egész okos vagyok.
*
Kora reggel két öregünk
a tanácshoz beszaladt,
kérték, nekik munkára még
negyven évet hagyjanak.

Szokolay Károly fordításai

Forrás: Szovjet Irodalom, 1978 / 12. szám, 27-28., 33-38. l. 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése